fejlec10

Időszaki kiállítás

Lengyel Péter 70. Művésztanár az Ipoly mentéről.

Kiállítás éve
2020
Nyitva
2020. szeptember 15. - október 15.
Hosszabbítás

 

Lengyel Péter 1950. május 11-én született Balassagyarmaton. Rajztehetségére már korán felfigyeltek tanárai, akik szívesen foglalkoztak technikájának fejlesztésével és segítették saját stílusának megtalálásában. Kedves gimnáziumi rajztanárával, Farkas András festőművésszel gyakran járták a Palócföld erdőit, mezőit, falvait, hogy az arcvonásokon, a táj látványában gyökerező sajátos mondanivalót vázlataikkal megragadhassák. Képeivel már 17 évesen sikert aratott a megyei tavaszi tárlaton. Az életút következő állomása az egri Tanárképző Főiskola volt, ahol 1972-ben szerzett tanári diplomát rajz-földrajz szakon. Tanulmányai közben, 1970-ben a Károlyi Mihály Alapítvány támogatásával hat alkotása is szerepelhetett egy dél-franciaországi tárlaton. A zsűriben olyan neves alkotók ajánlották képeit, mint Kondor Béla, Gross Arnold és Barcsay Jenő. Szülővárosába visszatérve tanárként és pedagógusként foglalkozott a fiatalság vizuális nevelésével.

Mindeközben továbbra is járta a vidéket, rajzolt és festett. Alkotásai között diópác, tusrajz, tollrajz, akvarell és olajfestmény is található. Saját bevallása szerint: „A legnehezebb az emberi testrészek hű ábrázolása. Csak úgy hiteles egy közeli arc, egy fókuszba helyezett kézfej vagy lábfej, ha a tökéletességre, a pontosságra törekszünk. Én ezeket a szempontokat mindig lényegesnek tartottam, bármivel dolgoztam is.” Hasonlóképpen fontos a képek hitelességében a látvány és annak látszata, illetve mélysége, legyen az egy kidőlt fatörzs, egy napraforgó vagy egy düledező fészer. A kiválasztott téma kidolgozásánál egyes részek elnagyoltak, jelzés szerűek, míg mások pontosan, részletekbe menően megrajzoltak. A megragadott témák kendőzetlenül, elemi erővel sugározzák üzenetüket és tartanak tükröt a kortársak, a ma élő emberek elé. A tussal való rajzolásnál nincs helye a tévedésnek és korrigálni sem lehet. Őszinte műfaj és technika, amelynek Lengyel Péter az eltelt évek során igazi mesterévé vált. Munkásságát 1995-ben Horváth Endre-díjjal ismerték el.

 

A kiállítás kurátorai: Ágoston István és Harmati Béla László

Grafika: Rezessy Szabolcs

Nyomda: Printingo KFT