fejlec8

Történet

A múzeum születése

A múzeum régi bejárata
A múzeum régi bejárata

A Magyarországi Evangélikus Egyház elnöksége, Káldy Zoltán püspök és Mihályfi Ernő országos felügyelő javaslatára 1972 decemberében az Országos Presbitérium határozatot hozott arról, hogy a már működő két gyűjteményi ág – a levéltár (a XVIII. század közepétől létezik) és a könyvtár (1957-ben önállósult a levéltártól) – mellett létre kell hozni a múzeumot is. A szervezéssel Dr. Fabiny Tibor egyháztörténészt bízták meg, a munka a határozat értelmében 1973. január 1-jén kezdődött.

Anyagi fedezet hiányában Fabiny Tibor felvette a kapcsolatot a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztályán az egyházi műtárgyak referensével, Dr. Dávid Katalinnal.

A levéltár és a könyvtár vezetőivel Fabiny Tibor megalakította az Evangélikus Gyűjteményi Tanácsot, és megszervezték az egyházmegyei gyűjteményi előadók hálózatát.

Az egyházi – gyülekezeti – gyűjtemények felmérését az Evangélikus Teológiai Akadémia néhány lelkes hallgatójával kezdte el a professzor. Országos utakra indultak, ahol számbavették a kiállításra szóba jöhető tárgyakat, felmérték állapotukat. 

Nem volt egyszerű egyházi intézményt létrehozni a hetvenes években. Egy hazai egyháztörténeti jubileum volt az ügy segítségére. 450 évvel a múzeum „születése” előtt, 1523-ban mondta ki a budai országgyűlés a lutheránusok fej- és jószágvesztésének törvényét. Fabiny Tibor azt javasolta, hogy erről országosan megemlékezve, látható jelét kell adni, hogy „élnek még a magyar lutheránusok”. Az Országos Presbitérium pedig a törvénycikk emlékére mondja ki az Evangélikus Országos Múzeum megalapítását.

Káldy Zoltán a megnyitón
Káldy Zoltán a múzeum megnyitóján

Az állami szervek kénytelenek voltak tudomásul venni az evangélikus egyház legfelső grémiumának határozatát. Sem anyagi fedezetről, sem kiállításra alkalmas helyről nem volt azonban semmiféle döntés. Káldy püspök a szakmai támogatás minisztériumtól kapott ígéretével így határozta meg a múzeum jellegét: „A Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezeteinek és egyházi intézményeinek tulajdonában lévő egyházi műtárgyak és műkincsek, továbbá egyházi műemlékek nyilvántartása, a műtárgyak és műkincsek feldolgozása és bemutatása.” A gyűjtőtevékenység területét pedig így határozta meg: „evangélikus egyház-, iskola- és gyülekezettörténet, egyházi néprajz.” A felügyeleti szerv az egyház Gyűjteményi Tanácsa.

Fabiny professzor választása a Deák téri evangélikus épületegyüttesre, az „ország templomának” közvetlen közelére esett. Az épület akkor is a pesti (Deák téri) gyülekezet tulajdonában volt, de a kiszemelt földszinten – az épületet fölszabdalva – számos bérleti helyiség volt kialakítva. Itt „lakott” egy virágüzlet, a Kézműipari Vállalat és a Munkásőrség. Hosszas huzavona után sikerült minden érintettel dűlőre jutni. A Művelődési Minisztérium 1975 decemberében már az V. ker. Deák tér 4. címet megjelölve adta ki a múzeumi működési engedélyt.

Fabiny professzor
Fabiny Tibor munka közben
Weöres Sándor
Weöreös Sándor a múzeum megnyitóján

Az Állami Egyházügyi Hivatal végül 1978-ban hagyta jóvá, hogy múzeum céljaira alakítsák át a Deák téri épület földszintjét.

Az építési, átalakítási munkálatokat az Országos Műemléki felügyelőség építésze, Havassy Pál és Gryllus Vilmos, a kivitelezést felügyelő építész irányította.

Eközben elkezdődtek a gyűjtőutak is. Összesen kb. hetven gyülekezetből mintegy százötven műtárgy érkezett: ötvös- és óntárgyak, textilek, könyvek, kéziratok, néhány szobor, festmény és berendezési tárgy.

Az állandó kiállítást Fabiny Tibor és Péter Márta rendezte Havassy Pál belsőépítészeti terveivel. Címe: Evangélikusság a magyar kultúrában. A múzeum és az állandó kiállítás ünnepélyes megnyitójára 1979. július 27-én került sor.

Felújításra és bővítésre készülve a múzeum állandó kiállítását 2011-ben bontottuk le és adtuk át a teret időszaki kiállítások számára. 2014. február 28-án bezárt a múzeum, hogy elkezdődhessen az építkezés. 2016. november 12-től látogatható újra az "Insula Lutherana" kulturális központ részeként kibővült alapterületen, a "Luther öröksége" című állandó kiállítással és a pince szinten időszaki kiállítási, valamint többfunkciós rendezvény térrel. 

A múzeum 2017 februárjától az Evangélikus Országos Gyűjtemény részeként működik.