A hagyományos társadalomban a főtéren állt a városháza, a templom és itt tartották a vásárokat is. Kiállításunkon a „Főtér” egyház és hatalom, egyház és társadalom találkozási pontja. A terem centrumában egy interaktív, digitális alkalmazáson keresztül ismerhető meg Luther végrendeletének tartalma, története, jelentősége. A terem baloldalán lévő tárlósorban lévő tárgyak egyház és a hatalom kapcsolatának különböző korszakairól tanúskodnak. Először azokat az időszakokat ismerhetjük meg, melyekben az evangélikusok a politikai hatalom jóindulatú semlegességét, esetleg támogatását élvezték. A tárlósor második részében azok a korszakok sorakoznak, melyben a magyarországi evangélikusoknak üldöztetést kellett elszenvedniük. Itt láthatjuk többek között a Lutherről készült első ismert, magyarországi festményt, Kossuth Lajos keresztelési edényeit, vagy azt a vasnyársat is, melyre az eperjesi vésztörvényszéken halálra kínzott Radvánszky György levágott fejét tűzték. Az érintőképernyővel kezelhető digitális alkalmazás olyan történelmi jeleneteket idéz meg rövid szövegekkel és animált grafikákkal, amelyek egy-egy korszak kétarcúságáról tanúskodnak.
A Főtér átellenes oldalán lévő tárlósorban lévő tárgyak az egyház és a társadalom együttélésének különböző területeit villantják fel. A lelkészcsaládok élete, a háborúhoz való viszony, az anyagi kérdések, és az egyházigazgatás olyan területei voltak a mindennapi életnek, ahol a mindenkori társadalmi környezet és az egyházi élet szorosan hatottak egymásra. Egy nagyobb tárlóban a 19. századi szalonokat megidéző enteriőr keretében mutatjuk be a nők szerepét az egyházi életben. Az utolsó tárló az evangélikusok és a többi magyarországi felekezet kapcsolatáról mesél három jellegzetes műtárgy segítségével. Ezekben a tárlókban látható mások mellett az ún. árvízi kehely, Mária Dorottya nádorné személyes tárgyai és Zsilinszky Mihály szabadkőműves relikviái. Érintőképernyővel kezelhető digitális térképen keresztül tekinthetjük meg, hogy 1560 és 2016 között hol voltak evangélikus gyülekezetek a mindenkori Magyarországon.
A Főtér és a templom között egy kisebb tárló idézi fel az evangélikus iskolák gazdag történetét. Az egyik fiókban Petőfi Sándor első ismert verskéziratát tekinthetik meg a látogatók a selmeci líceum érdemkönyvében. A tárló felett egy Ágfalván készült, 19. századi akvarell szemlélteti a mai nézők számára a legismertebb ószövetségi történeteket és Krisztus feltámadását. Egy játék segítségével az is kiderül, hogy az evangélikusok által használt latin, német, magyar és szlovák nyelv szavait vajon ma még fel tudjuk-e ismerni. Az iskolához tartozik egy olyan digitális alkalmazás, amely a régi emlékkönyvek hagyományait a mai közösségi oldalak eszközeivel kombinálva mutat be neves evangélikusokat és kapcsolati hálójukat.
3D virtuális séta keretében ide kattintva a "Főtér" is megtekinthető.
