Pulszky Ferencz jómódú, művelt Sáros vármegyei (eperjesi) evangélikus középnemesi családból származott. Nagybátyja, a szintén evangélikus jeles műgyűjtő, Fejérváry Gábor nagy hatással volt a fiatal, jogi tanulmányokat folytató, éles szemű fiatalemberre. Együtt több alkalommal bejárták Európát. A nagybácsi vonzódása a régiségek és a műgyűjtés iránt átragadt a fiatal Pulszkyra is. Kitűnő nyelvtudása és műveltsége Kossuth Lajos mellett államtitkári beosztást jelentett számára. Az emigrációban is elkísérte Kossuthot európai és amerikai körútján. A kiegyezés után, 1869-től kezdve 25 éven át a Nemzeti Múzeum igazgatója volt. Kultúraszervező tevékenysége, tárgyismerete és nemzetközi tapasztalata a magyar muzeológiának példaértékű alakjává tette. A műtárgymásolatok különféle módszerei, mint a tapasztalatszerzés és a tárgyi emlékek ismeretének, továbbadásának és átörökítésének ebben a korban egyedüli lehetőségei, kiemelt fontosságúak voltak számára.
A kiállítás John Brampton Philpot angol fényképesz elefántcsont faragványok másolatait ábrázoló fényképsorozatának bemutatása mellett, mely „Pulszky Ferencz ajándoka”-ként 1870-ben került a Magyar Nemzeti Múzeumba, az európai műtárgymásolás történetébe is bepillantást nyújt.
A másolás az ókor óta a kulturális hagyományok átörökítését biztosító alapvető tevékenység. A műtárgymásolatok a koraújkortól kezdve részben kiegészítették a műgyűjteményeket, részben pedig – elsősorban az illusztrált gyűjteménykatalógusok metszeteinek a segítségével – megismertették az érdeklődőkkel a sokszor nehezen látogatható, elzárt gyűjtemények értékes műtárgyait.
A 17. századtól a műtárgymásolatoknak jelentős szerepük volt az akadémiai művészképzésben, illetve – az iskolai és egyetemi gyűjtemények révén – általában az oktatásban is. A nagy mennyiségben sokszorosítható reprodukciós grafikák emellett fontos szerepet játszottak a képző- és iparművészeti, építészeti stílusok formai elemeinek az elterjesztésében is.
A kiállítás első részében a műtárgymásolás fontosabb műfajai – a rézmetszet, a gipszmásolat, a fénykép – mellett megismerkedhetünk a Fejérváry–Pulszky-gyűjteménnyel, a 19. századi európai és hazai műtárgymásolási mozgalommal, mely utóbbiban a Nemzeti Múzeum igazgatójaként kiemelt szerepet játszott Pulszky Ferenc, illetve John Brampton Philpot műtágyfénykép sorozataival.
A kiállítás második része Philpot elefántcsont faragványok másolatairól készített fényképsorozatát mutatja be, számos olyan korábbi rézmetszetes könyvillusztrációval, rajzzal, illetve 19. századi gipszmásolattal együtt, melyek a Philpot képein szereplő tárgyakat ábrázolták.
