fejlec1

Balassi és a Radvánszkyak

Kiállítás éve
2004
Nyitva
május 10 - október 17
Helyszín
Evangélikus Múzeum, Budapest

A Balassi-emlékév kapcsán készült az a kiállítás, amely Balassi Bálint és a Radvánszky család sokrétű kapcsolatát mutatta be. A belépõben elhelyezett fali tárlóban Balassi zászlójának rekonstrukciója és két – egy török és egy magyar – szablya alapozta meg a hangulatot. A kis kiállítótér két részre – Balassi- és Radvánszky-„szárnyra” – volt osztva. A kiállítás legértékesebb darabja az ún. Balassi-kódex, a költő verseinek 1660 körül készült kéziratos másolata volt. A kötet sokáig lappangott, 1874-ben fedezték fel a radványi Radvánszkyak könyvtárában - addig Balassinak csak az istenes verseit ismerték. A tanítványa által szerkesztett Balassi és Rimay istenes énekei negyvennyolc kiadást ért meg 1632 és 1806 között, és volt méltán népszerû, rongyosra olvasott imakönyve sokaknak. Ezek közül hármat lehet itt látni, valamint Balassi istenes énekeinek képes kiadását, melyben a térdeplõ, bûnbánó Dávid királynak szimbolikus jelentõsége van. A „Radvánszky-oldal” háttere a sajókazai evangélikus templom bárói székérõl kölcsönkért Radvánszky-címer, a sajókazai kastélyról és könyvtárszárnyáról készített fotók és az a nyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tûzette a vértanú Radvánszky György fejét. Õ olyan mélyen élt a családi emlékezetben, hogy megalapozta a család erõs evangélikus identitását. A Radvánszkyak a mártíron kívül számos egyházi tisztségviselõt és közéleti személyiséget, tudós elmét és költõt adtak a világnak. Radvánszky János már a 17–18. század fordulóján Balassi stílusában írta szerelmes verseit. Radvánszky Béla mûvelõdéstörténész tanulmányt írt Rimay és Balassi barátságáról, kiadta Rimay verseit. Kálmán pedig, a legifjabb, féltõ gonddal óvta a Balassa-kódexet, amelyet 1924-ben húsz tonna búza áránál nagyobb összegért vásárolt unokabátyjától.