fejlec3

Az Insula Lutherana titkai

Időpont
Helyszín
Talélkozó a Deák téri templom bejáratánál

Történelmi emlékhely

„Az ország temploma” – 1792-ban írt kérvényükben már így nevezték a még fel sem épült hajlékukat a pesti evangélikusok. A Pesten 1787-ben gyülekezetet alapító evangélikusok tudták, hogy ez a kicsiny, de fejlődő német nyelvű város az ország fővárosává válhat, ahol fel kell építeniük az „ország templomát”.
1794-ben először az iskola első épülete épült fel a mai Deák téren. Ez az elemi iskola vált Pest második gimnáziumává (a piaristák után) 1823-ra. A pesti evangélikusok kiváló színvonaláról és toleráns légköréről ismert iskolájába járt Petőfi Sándor, Ignotus, Kálmán Imre, Kandó Kálmán, hogy csak a legismertebbeket említsük. A hagyományok nem szakadtak meg, a Deák téri evangélikus gimnázium ma is az ország legkiválóbb középiskolái közé tartozik.
A Deák téri evangélikus templom Pollack Mihály első pesti épülete, a magyar klasszicizmus kiemelkedő alkotása. A mai főváros reprezentatív templom-tengelyének (Bazilika, Dohány utcai zsinagóga, Kálvin téri templom) legrégebben álló épülete. 1838-ban a pesti árvíz elől menekülőknek, köztük a közeli zsidó-negyed lakóinak nyújtott védelmet. Tornyát statikai problémák miatt 1875-ben kellett lebontani. Falai közt működik az 1904-ben alapított, magyar örökség díjas Lutheránia Énekkar, amely istentiszteleteken és egyházzenei áhítatokon már a kommunizmus évtizedei alatt is rendszeresen megszólaltatta Bach legjelentősebb egyházzenei műveit.
A Deák téri gyülekezetet német, szlovák és magyar nyelvű evangélikusok alapították. Itt szolgált Jan Kollár, a szláv irodalom meghatározó költője. A szlovákok kiválása után német-magyar gyülekezet alakult, amely a várossal együtt fokozatosan magyarrá vált. Az első pesti evangélikus püspök Székács József, az „ország papja” volt 1860-tól. Ő éppúgy az akadémia tagja volt, mint Győry Vilmos, a Don Quijote fordítója. A templom 1918 óta megszakítás nélkül püspöki székhely is egyben, országos jelentőségű történelmi események színhelye.
A reformkor pesti irodalmi élete elképzelhetetlen lett volna a szervezésben oroszlánrészt vállaló evangélikusok nélkül. A mai Budapest épített örökségének kialakításában is részt vettek a pesti evangélikusok. Podmaniczky Frigyes a Közmunkatanács alelnökeként irányította az Andrássy út és a nagykörút építkezéseit. Schulek Frigyes a Mátyás templom és a halászbástya, Petz Samu a vásárcsarnok tervezője. Zsigmondy Vilmos fúrta azokat az artézi kutakat, melyek ma a Margitsziget fürdőit és a Széchenyi-fürdőt táplálják. Az iskola, a templom, a könyvkereskedés, az óvoda és az 1973 óta a Deák téri épületben működő evangélikus múzeum ma is a főváros fontos lelki, szellemi és kulturális központja.