Bizarr költemények megzenésítve - ez a címe Niccolò Fontei olasz zeneszerző 1639-ben, Velencében kiadott gyűjteményének. A kötetek zömmel szerelmi témájú költemények megzenésítéseit tartalmazzák, a versek groteszk mivoltát Fontei meghökkentően modern zeneszerzői megoldásai csak kihangsúlyozzák.
Előadásunkban korabarokk olasz zeneszerzők: Fontei, Monteverdi, Merula, Cavalli, Provenzale, Giramo és kortársaik vokális és hangszeres műveit fűztük össze, izgalmas zenés színházi estre invitálva a hallgatóságot. Az elhagyott és magányába beleőrülő szerelmes, az elűzött királyné búcsúja, a pásztorlányok és nemesi származású hölgyek szerelmi panaszai kifogyhatatlan forrásai az olasz barokk zenére olyannyira jellemző szenvedélyes szövegábrázolásnak.
E dalokat más néven monódiának is hívják: a reneszánsz többszólamú szerkesztésmódja után a szerzők megkísérelték utánozni az ókori zene, elsősorban a görög kithara-kíséretes szólóének hatását. Így született meg a hangszerrel kísért szólóének, a monódia. A dallamok a szöveg ritmusát, lejtését követik, a hangszer pedig alátámasztja a szöveg mondanivalóját kifejező harmóniákkal. Ebből a törekvésből született az opera látszólag új műfaja - hiszen zenével kísért, zenében előadott színpadi művek - misztériumjátékok, vásári komédiák, pásztorjátékok, madrigálkomédiák - már korábban is léteztek.
A költemények témájához illően a dalokat gyakran lamento formában zenésítették meg, melyet magyarra panaszként fordíthatunk. E műfaj fontos karakterisztikája, hogy egy ismétlődő basszusmenet felett énekli meg az énekes szerelmi csalódását. Az ismétlődés az őrült dalok egyik legfontosabb stílusjegye is, a fájdalomban való időzés spirálszerű zenei képe. A szerelmi bolondok énekéhez előszeretettel használtak fel olasz népdalokat is, melyek egyszerűségükkel kontrasztot alkotnak a bonyolultabb zenéjű és szövegű részekkel.
Ezt a zenei hangulatot tervezzük kiegészíteni a társművészetekkel: a modern mozgásszínház elemeivel és a XVII. századi olasz (pl.: Gabriello Chiabrera, Fulvio Testi, Giovanni Battista Guarini és Torquato Tasso) valamint a kortárs magyar irodalom szövegeivel. Így szeretnénk párhuzamba állítani, illetve esetenként kontrasztot képezni a zenével, kiegészítve az elhangzó művek jelentéstartalmát.
A dalok lant és viola da gamba kísérete csak fokozza a költemények intim hangvételét és a fent kifejtett elemekkel együttvéve egy igazi összművészeti kavalkádot tár fel a hallgatóság előtt.
Alkotók:
Kalafszky Adriána - ének
Takácsy Réka - mozgás, felolvasószínház
Davidovics Igor - lant
Nagy Réka - viola da gamba
Tóth Réka Ágnes - dramaturg
Matisz Viktória - mozgás mentor
