Az egyház nem csak teológiai valóság, hanem szociológiai is. Társadalomintegráló és stabilizáló funkciót is ellát ― ahogyan Bibó István nevezi ― a „félelmi, gyűlölködési és erőszakgörcsök” feloldójaként. Sokan úgy vélik, hogy amilyen mértékben épült ki a kapitalizmus, ugyanolyan ütemben veszítette el az egyház társadalmi befolyását. Walter Benjamin pedig már egyenesen az eredeti helyébe lépő, új vallást látja a kapitalizmusban. A kapitalizmus mint vallás című, akár titokzatosnak is mondható töredékben fennmaradt írását így fejezi be: „A kereszténység története végül lényegében parazitájának, a kapitalizmusnak a története.” Ebben kerekasztal-beszélgetésben és az ehhez kapcsolódó hozzászólások segítségével ez a diagnózis kerül megvitatásra, valamint a terápia lehetősége, vagyis az, hogy gyógyítható-e a válságba került kereszténység?
