Søren Aabye Kierkegaard (1813-1855) a 19. század egyik legjelentősebb filozófusa és teológusa volt, akinek átfogó hatása a 20. században érvényesült szinte elementáris erővel, az egzisztencializmus és a dialektikus teológia inspirálásával, majd kibontakozásával. Életművének jelentős részét álnevek alatt adta közre, de vallásos írásait saját neve alatt publikálta
Hogy miféle gondolatok, impulzusok, élmények és nem egyszer drámai vívódások szegélyezték ennek a páratlan életműnek a létrejöttét, azt a közelmúltban publikált naplók és jegyzetfüzetek alapján rekonstruálni lehet – és aligha lehet erre más alkalmasabb, mint az írások szerkesztője, fordítója, kutatója, Bruce H. Kirmmse.
Bruce H. Kirmmse a Connecticut Egyetem professzor emeritusa, korábban a koppenhágai Kierkegaard Kutatóközpont igazgatója volt, Kierkegaard-ról szóló könyvek szerzője, szerkesztője, és a dán filozófus több művének fordítója. Munkássága elismeréseként 2013-ban a dán királynő lovaggá avatta.
