Északi fény. Magyar-finn egyházi kapcsolatok története

Mikael Agricola, a finnek reformátora születésének 500. évfordulója tiszteletére rendeztük meg kiállításunkat a finn és magyar evangélikus eghyázi kapcsolatok történetéből. Szórványos előzmények után (Mikael Agricola és Sylveszter János egyidőben tanultak Wittenbergben, így valószínűleg ismerték is egymást, a finn-ugor nyelvrokonság kutatói közt voltak olyan jeles evangélikus tudósok is, mint Hunfalvy Pál, a 19. század második felében pedig látogatást tett néhány finn lelkész Magyarországon) a két világháború között jött létre rendszeres és hivatalos kapcsolat a két egyház között. Raffay Sándor püspök kezdeményezésére 1937-ben rendezték az első finn-magyar-észt lelkészkonferenciát Budapesten. A konferencia után a teológusok ösztöndíjascseréje mélyítette el a kapcsolatokat. A finn lelki ébredés és a népfőiskolák a magyar evangélikus egyházra is nagy hatással voltak. A világháború után beszűkült kapcsolatok az 1960-as évek végén keltek új életre, amikor ismét megindult az ösztöndíjasok cseréje, a teológiai professzorok katedracseréje, és új elemként a testvérgyülekezeti együttműködések is születtek. A finn egyház komoly anyagi segítrséget nyújtott a könyvkiadáshoz, és egyházi építkezésekhez is. A finn és magyar evangélikus egyház között máig olyan különleges kapcsolat van, amely a közös hiten túl a kölcsönös szimpátián és a rokonság tudatán alapul.