fejlec11

Aranykor - árnyak közt. Az evangélikus egyház 1956-58-ig

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából rendezett kiállításunk az evangélikus egyház történetét mutatta be ebben az időszakban. A forradalom ideje "aranykor" volt: a kompromittálódott egyházi vezetők lemondtak, a kommunista államhatalom által korábban elűzött lelkészek (pl. Keken András, Kendeh György) és püspökök (Turóczy Zoltán, Ordass Lajos) ismét elfoglalhatták szolgálati helyüket. Az egyház külkapcsolatai megélénkültek, belső élete újjászületett, az ifjúsági és gyülekezeti munka megélénkült.  A változások már 1956 nyarán elkezdődtek,  és a forradalom leverése után is folytatódhatott a megkezdett munka. 1957 nyarán még az Ordass Lajos vezette egyházi küldöttség elutazhatott a Lutheránus Világszövetség minneapolisi nagygyűlésére, de hamarosan elkezdődött a forradalomban szerepet játszott lelkészek eltávolítása, és az egyházi munka korlátozása. 1957. december 14-énTuróczy Zoltánnak, majd az állammal folytatott hosszas tárgyalások után, 1958 júniusában Ordass Lajosnak is le kellett mondania tisztségéről. Szimbólikus időpontban, a forradalom leverése után pontosan két évvel, 1958. november 4-én iktatták be tisztségébe Káldy Zoltán püspököt, amivel végleg lezáródott az evangélikus egyház rövid "aranykora".