fejlec3

"A magyar honleány igaz mintaképe". Evangélikus nők a 19. században

Kiállításunk azoknak a 18-19. században élt evangélikus nőknek állított emléket, akik kiemelkedő szerpet játszottak nemcsak egyházuk, hanem országunk életében. Volt közöttük gazdag mecénás, aki egyházi és kultúrális ügyekért is sokat áldozott (Telekiné Roth Johanna), hasonlóan bőkezű adakozó volt Mária Dorottya, József nádor evangélikus felesége, aki politikailag is tudta támogatni hitsorsosait. Többen közülük újraértelmezték a hagyományos női szerepeket: Bajza Lenke a kora egyik legnépszerűbb regényírója volt, aki "rászoktatta" a női közönséget is az olvasásra. A Wohl-nővérek irodalmi szalonja a dualizmus-kori pesti szellemi elit legkedveltebb találkozóhelye volt. Veres Pálné iskolája új alapokra helyezte a nőoktatást Magyarországon. A hányatott sorsú Kánya Emília a monarchia első női lapszerkesztője volt. Jósika Júlia (született Podmaniczky Júlia) kétkezi munkájával és külföldi tudósításaival teremtette meg az emigrációban családja megélhetésének alapjait, Kossuth Zsuzsa a szabadságharc idején, mint főápoló szervezte meg a sebesült honvédek ellátását. E kivételes asszonyok alakját a hozzájuk kötődő tárgyakon, és a kiállítási tér 19. századi szalont idéző hangulatával hoztuk közelebb látogatóinkhoz.